Pici Tündérkém a minap megbetegedett. Nagyon náthás volt és komoly, magas láz gyötörte, Ő azonban hősiesebben viselte, mint némelyik felnőtt. Eltűrte a porszívós orrszívásokat, az orrtisztító sprait és orrcseppezést, a bűn rossz köménymaglevest és azt a torokfájást, amilyet én még életemben soha nem tapasztaltam. De tényleg. Nagyjából egy nap csúszással kaptam el én is a betegséget és komolyan mondom, ilyen mérvű torokfájást még soha az életemben nem tapasztaltam. Ma pedig észrevettem, hogy KisMukknak kijött egy foga is a három nap leforgása alatt és mindezt kiállta sírás-nyávogás nélkül. Mindössze kétszer ébredt éjszaka és hamar visszaaludt, hogy bennünket is hagyjon pihenni. Azonban Ő is olyan, mint én. Míg nagymamám azzal biztatott, hogy a beteg babák szinte egész nap alszanak, addig KisMukk egész álló nap igyekezett pörögni, kúszni-mászni, álldogálni és játszani. Hogy kicsit megnyugtassam és megelőzzem az örökös mocorgást, magam is kénytelen voltam vele pihenni, minek köszönhetően mára már mindketten sokkal jobban vagyunk, hála Istennek.
Addig pedig igyekszünk kúrálni magunkat természetes módon. Alapvetően nem vagyok egy mindenre gyógyszert kapkodó típus, de belátom, ha kell, akkor kell. Viszont első körben próbálkozni szoktam természetes gyógymódokkal. Ezúttal magamnak finom citromos teát készítettem mézzel, valamint reszelt gyömbérrel. Hát a gyömbér íze nem ragadott magával, de úgy gondolom, sokat segített. Emellett sok-sok gyümölcs, C-vitamin magas dózisban és friss levegő gyógyított bennünket.
A jövő hét pedig új kihívásokat és - ha az idő is úgy akarja - csodás napsütéses, őszi napokat tartogat számunkra. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése